2014. április 8-án lejárt a Windows XP 3. javítócsomaggal ellátott kiadásának (a korábbi verziók, már régebben) támogatása, ami azt jelenti, hogy a Microsoft nem ad többé ki hibajavítást az operációs rendszerhez. Emiatt pedig idővel az internetre kapcsolt gépünk védtelen lesz a külső, rosszindulatú támadásokkal szemben. Mindez nem szerencsés, ha gépünket fontos, elektronikus kapcsolattartásra, esetleg netes bankolásra is használjuk. Mit lehet tenni?

1. Megpróbálhatjuk mindenféle taknyolással, hittel és pár rendszeresen frissített vírusvédelmi eszközzel tovább használni a gépünket.

2. Frissíthetünk újabb Windowsra, ha gépünk teljesítménye ezt engedi, és hajlandóak vagyunk még (a valószínűleg már kissé öregecske) a gépünkre költeni.

3. Egyéb alternatívát keresünk, például valamelyik linuxot. Ezt tesszük mi most.

Mi a baj az első két lehetőséggel? Először is, ha valamit nem látunk, nem értünk, az nem jelenti azt, hogy nem létezik. Az operációs rendszer sebezhetőségei nem látszanak a felhasználóknak, ha egy zombihálózat részévé válik a gépünk, vagy idegenek olvasgatják a levelezésünket, nézegetik a bankolásunkat, arról nekünk halvány lila fogalmunk sem lesz. Ez a tudatlanság pedig hamis biztonságérzetet fog nyújtani. Aki kicsit is ért az informatikához (nem pedig csak azt gondolja saját magáról), az fel tudja mérni a helyzet súlyát, és tisztában van azzal, hogy nem vállalhatja a felelősséget a saját vagy mások személyes adainak a biztonságáért.

A második lehetőséggel az a baj, hogy egy új Windows licensz relatíve drága egy olyan gép értékéhez képest ami még a Windows XP-t futtatja. Szinte a használt gép értékével egyenértékű, ami miatt nem életszerű, hogy ilyen beruházást tegyen valaki, ha csak nem köti valamely speciális program a Windows platformhoz. Persze itt is felkiálthat egyszeri szomszéd Pistike, hogy igen ám, a "torrentboltból" ingyen van, de ennyi erővel megtarthatjuk az XP-t is, az sem kevésbé kockázatos, mint egy ismeretlen, ellenőrizetlen forrásból származó szoftvert a számítógépünkre telepíteni.

Marad tehát a harmadik lehetőség. Telepítsünk linuxot. De melyiket? Az egyik legnépszerűbb, legtöbb leírással, fórummal rendelkező linux kiadás, az Ubuntu. Az egyetlen probléma, hogy az Ubuntu hardverkövetelményei a mai korszerű gépekhez vannak méretezve, így egy korosabb XP-s gépen nem sokra megyünk vele. Szerencsére az Ubuntunak vannak egyéb kiadásai is, például a kis erőforrást igénylő Lubuntu kiadás is, amely az alapértelmezett Unity grafikus felület helyett, a jóval kisebb hardverigényű LXDE felületet használja. Ez felépítésében nagyon hasonlít a klasszikus Windows asztalhoz, vagyis lesz tálcánk és "Start" gombunk is.

Akkor első lépésként szerezzük be a telepítőt. Ezt a következő oldalról letölthetjük a legfrissebb verziót: https://help.ubuntu.com/community/Lubuntu/GetLubuntu Mivel gépünk valószínűleg régebbi, ezért a 32 bites verziót töltsük le.

Az ISO fájlt írjuk ki egy CD-re, és mielőtt bárminek nekikezdenénk készítsünk biztonsági mentést a jelenlegi rendszerünkről és mentsünk el minden szükséges adatot a számítógépünk merevlemezéről, mert telepítéskor azt megformázzuk, vagyis mindent adat törlődni fog.

Ha készen vagyunk az adatok mentésével, akkor helyezzük be lemezt a gépbe, indítsuk újra úgy, hogy az optikai meghajtóról bootoljon a számítógép.

És indulhat a telepítés:

Első kérdésként ki kell választanunk, hogy milyen nyelven szeretnénk használni a rendszert, illetve a telepítőt. A kurzormozgató nyilakkal navigáljunk el a Magyar nyelvhez és üssünk Entert.

Következőkben választhatunk, hogy azonnal telepíteni kívánjuk az operációs rendszert, vagy kipróbáljuk a működését telepítés nélkül. Ha kíváncsiak vagyunk rá hogy fog működni a Lubuntu a gépünkön, milyen a felülete, akkor bátran próbáljuk ki, nézzük meg. A telepítőt onnan is tudjuk majd indítani. Kipróbálás esetén azt vegyük figyelembe, hogy mivel a rendszer a lassú CD/DVD meghajtóról fut, ezért ebben a módban kicsit lassabb lesz mint később feltelepítve.

Következő ablakban válasszuk ki a telepítő nyelvét, most már véglegesen.

Ebben az ablakban ellenőrzi a telepítő, hogy megvannak-e a telepítéshez szükséges minimális feltételek. A 4,4 Gb szabad hely mindenképpen szükséges, az internetcsatlakozás nem. A "Harmadik féltől származó szoftverek telepítése" jelölőnégyzetet minden esetben jelöljük be (ez szükséges pl az mp3 fájlok lejátszásához), illetve ha megfelelő netkapcsolatunk van, akkor a frissítéseket is töltsük le telepítés közben (ha ezt most kihagyjuk, a telepítés után felkínálja ismét).

A számítógépünkön helyet kell csinálni az új rendszernek, ez a mi esetünkben a meglévő cseréjét fogja jelenteni, amikor is a korábbi rendszer és az ott tárolt fájlok törlődnek. (Ez az ablak lehet másképp jelenik meg)

Kattintsunk a "Telepítés most" gombra és hátradőlhetünk.

Telepítés közben néhány kérdést kapunk, az időzónánkról, hogy milyen felhasználói adatokkal szeretnénk használni a számítógépet. Ezeket töltsük ki, utána pár szóban tájékoztat a telepítő az operációs rendszerünk lehetőségeiről.

Végül a magyar nyelvi csomagokat tölti le az internetről. Az operációs rendszer teljes mértékben honosított.

A nyelvi csomagok után a telepítés befejeződik, újraindíthatjuk a számítógépet.

Bejelentkezés után hasonló ablak fogad minket, válasszuk ki a nevünket és adjuk meg a jelszavunkat!

Belépés után a Windowsban megszokott felülethez nagyon hasonló látványban lesz részünk, ahol egy átlagfelhasználó is elsőre el fog tudni igazodni. Érdekesség, hogy a tesztkörnyezetben látszik, hogy 1 GB memóriából az alaprendszer alig a negyedét használta fel.

Ezután nyugodtan internetezhetünk, levelezhetünk, bankolhatunk a gépünkkel. Persze a frissítésekkel továbbra is maradjunk naprakészek!