A tankönyvpiac államosításával kapcsolatos mizéria az utóbbi évek sokadik kormányzati dilletantizmusa ami az oktatás szereplőit sújtja, diákokat, tanárokat és szülőket is beleértve. Már megszámlálni is nehéz azokat problémákat amiket az unortodox vezetés generált, legyen az olyan amit a sajtó is felkapott, vagy olyan ami csak a hétköznapokban, az iskolán belül keserítette meg diákok, tanárok életét.

A lovat most is fordítva ültük meg. A terv szerint most nem történik más, mint a szétdarabolt tankönyvpiac egységesítése, aminek az eredménye az lesz, hogy egyformán magas minőségű és olcsó tankönyvekből tanulhatnak a diákok. Ez persze önmagában is hülyeség, mert a magas minőséget és az alacsony árat éppen a sok kiadós felállás biztosítaná, hiszen a versenyhelyzetben a kiadók egymással vetélkednek, hogy ki tud olcsóbban, minél jobb tankönyveket, minél nagyobb számban eladni. Ezt piacgazdaságnak hívják, és bárki bármit mond, tőlünk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban egész jól bevált.

Azonban ez csak az érem egyik oldala. A másik probléma, hogy amíg itthon a papír alapú tankönyveket igyekszünk megújítani (kifogásolható minőségében), addig a fejlettebb országokban már a tankönyveket is lecserélik lassan az oktatás azon részein, ahol ez lehetséges.

Az egyik előadás

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt rendezett az Apple egy oktatási rendezvényt érdeklődő tanároknak, szakmabelieknek Budapesten, ahol felvázolták az új lehetőségeket. A rendezvény helyszíne a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel volt, érkezéskor mindenki kapott egy Ipad 2-t arra a napra, amire több tucat oktatási programot telepítettek. Ahogy az előadásokból kiderült ez egy világ körüli előadássorozat egyik állomása volt, aminek az előadói ennek megfelelően a világ minden pontjáról érkeztek. Az előadásokban az volt a közös, hogy már működő vagy tervezett megoldásokról beszéltek, amiben az Ipad például központi szerepet kap. Akkor ez ott magyar szemmel nézve egy futurisztikus lázálomnak tűnt, de nyugaton már a mindennapok része volt sok helyen. Manapság a táblagépek elérhető árúvá váltak, a multimédiás, digitális tananyagok létrehozásának lehetősége pedig leegyszerűsödött. Mi pedig ebben a helyzetben a bejáratott tankönyveink helyett elkezdünk újakat írni, amik talán évek múlva újra elérik a használhatóságnak azt a szintjét, ami már most is megvolt.

Lehet, hogy ha az államosításba számolatlanul öntött pénzt az előremutató, innovatív, digitális oktatási formák támogatására fordította volna az állam, akkor mindenki jobban járt volna. Támogathatták volna a meglévő tankönyvek digitális átalakítását, kísérletezhettek volna a táblagépek bevezetésével bizonyos helyeken a tankönyvek helyett, hisz kétségkívül ez lesz a jövő.

Hasonló megoldás sajnos fel sem merült, pedig rengeteg pozitív példa van a világban arra, hogy lehet a 21. századi technikai eszközökkel hatékony oktatást szervezni. Eközben hazánk a 20. századból inkább a 19. század irányába mozdul. Valakik ezzel az új helyzettel megint nagyon jól járnak, de sajnos ismét nem a diákok.